|
2015. február. 16. |
|
Az e-mail marketing az utóbbi időben egyre nagyobb népszerűségnek örvend, ennek pedig elsődleges oka annak hatékonysága. Az aktív hírlevelezők azonban már jól tudják, hogy egy-egy e-mail kampány sorsa sokszor apróságokon múlik. Hiába írjuk meg ugyanis a világ legjobb hírlevelét, azt még először el kell adnunk a feliratkozóinknak. Hogy miért fontos ez? A képlet egyszerű: minél többen nyitják meg levelünket, annál több emberhez jut el üzenetünk. Minél több emberhez érünk el üzenetünkkel, annál többen fognak reagálni rá, és ezt minél többen teszik meg, annál több potenciális vásárlónk lesz. De hogyan érhetjük el, hogy e-mailjeinket minél többen nyissák meg, ezáltal utat engedve a jövőbeni vásárlásoknak? Ehhez igyekszünk most segítséget adni 8 tipp formájában: 1. Nyújtsunk értéket!Bár a feliratkozók a megnyitás előtt nem látják a hírlevelünk tartalmát, mégis, a tartalom, amelyet kapnak, hatással van a jövőbeni érdeklődésükre üzeneteinkkel kapcsolatban. A feliratkozók fejében a levelünk megnyitásánál az egyik legfontosabb kérdés, amit mindig feltesznek a következő e-mail megnyitása előtt: legutóbb megérte megnyitni az e-mailüket? Ezért a megnyitási arány növelésének egy biztos módszere a folyamatos, minőségi tartalom. Pár alapelv még az e-mail tartalmával kapcsolatosan:
2. Szegmentáljuk a listánkat!Ha mindenkire lövünk, senkit nem fogunk eltalálni. Listánkat csoportokra oszthatjuk, hogy hírleveleinket célzottabban tudjuk kiküldeni, így azok nagyobb hatékonysággal működhetnek. Ezt hívjuk szegmentálásnak. A jól célzott e-mailek akár 30 százalékkal nagyobb megnyitási és 50 százalékkal magasabb átkattintási rátával is rendelkezhetnek, mint a nem csoportosított hírlevelek. A csoportosítás alapja sok minden lehet: demográfiai jellemzők, érdeklődés, vagy vásárlási szokások. Az egyik leggyakoribb a vásárlási folyamatban elfoglalt pozíció alapján történő csoportosítás. Például vásárolt-e már nálunk a látogató? Ha igen, mit vett? Hagyott-e valamit a kosárban? Ezek mind remek szegmentálási szempontok. 3. Ki legyen a feladó?A küldő személye egy fontos tényező a megnyitásnál. A CMB felmérésében megkérdezték a vásárlókat, hogy mi alapján döntik el, hogy megnyitnak-e egy e-mailt, amely nem egy magánszemélytől jött. A válaszadók 64 százaléka említette meg, hogy a küldő szervezet számít. Ezért fontos jól megválasztani, hogy mit írunk a feladó mezőbe. Írhatjuk a saját nevünket (alkalmazottét), a cégünkét, vagy akár mindkettőt. Ez utóbbi esetben inkább a név legyen elől. Hogy melyik verziót válasszuk, legfőképpen attól függ, hogy a weboldalunkon hogyan kommunikálunk vevőinkkel. A lényeg, hogy a címzettek ismerjék a feladót. Ha nevünk kevésbé ismert a feliratkozók számára, akkor a cégnevünk mindenképp szerepjen a feladó mezőben. Továbbá ha letettük a voksunkat az egyik verzió mellett, akkor azon már ne változtassunk.
Az e-mail mindig ugyanattól a feladótól jöjjön, és ehhez következetesen ragaszkodjunk. Ez megkönnyíti a listánknak, hogy üzenetünket cégünkhöz kapcsolják, és emlékezteti őket, hogy korábban ők kértek tőlünk információkat. 4. Jó tárgymező nélkül nincs jó hírlevélA tárgysor legalább olyan fontos, mint a küldő személye. SŐT! Az előbb említett CMB kutatásban a válaszadók majdnem fele nyilatkozta azt, hogy figyelembe veszi a tárgymezőt, mikor megnyit egy levelet. A jó tárgymező megírásánál hasonló elveket érdemes követni, mint egy címsor megírásánál. Így hasonlóan a címsorokhoz, a tárgymezőnk megírására is időt kell szakítanunk. Gyakorlatilag azt lehet mondani, hogy a tárgymező fogja eladni a hírlevelünket, és erre csak pár másodperc áll rendelkezésére. Egy nagyon szép válogatást az ütős cím- és tárgysorokból találhatunk itt a Marketing Commando jóvoltából: https://www.marketingcommando.hu/uploads/bonus/hipnotikus_cimsorok.pdf (Megjegyzés: ha szeretne többet megtudni az email marketingről, ajánljuk Vevőmágnes Hírlevél tudáscsomagunkat.) 
5. Optimalizáljuk a kiküldés időpontját!A hírlevél küldés időpontjának fontosságára jó példa az eBags webáruház esete, akiknek az egy címzettre jutó átlagos jövedelme 187 százalékkal nőtt, miután megtalálták a számukra leginkább megfelelő időpontot. Hogy mikor küldjük ki üzenetünket, azt pontosan megmondani nehéz lenne. Viszont, hogy mikor ne, azt már egy fokkal könnyebb. Ugyanis az biztosnak látszik, hogy az éjfél és reggel 8 óra közötti időszak a legrosszabb az e-mailek küldésére, de azt hisszük, ezzel most senkinek nem mondtunk újat. Sok szakértő szerint a reggeli órák a legjobbak, mert a legtöbb ember leellenőrzi a postafiókját legalább egyszer minden reggel. Mások a kora délutáni időszakra esküsznek. A HubSpot 6,4 millió e-mailt vizsgálva úgy találta, hogy 80 százalékkal kevesebb e-mailt küldenek hétvégén, de nekik 10 százalékkal magasabb az esélyük a megnyitásra. A MailChimp azt javasolja, hogy délután küldjük ki az e-maileket, a legjobb időszak szerintük a 2 és 5 óra közötti.
Forrás: kb.mailchimp.com/article/when-is-the-best-time-to-send-emails A legforgalmasabb napok a szerda és a csütörtök. Így érdemes lehet más napokon küldeni hírleveleinket. Mindazonáltal lehet, hogy ezek a legsikeresebb napok a piaci szereplők többségének, így itt se siessük el a döntést. Hogy nálunk mi fog beválni, azt csakis teszteléssel fogjuk tudni kideríteni. A legjobb adatok mindig azok lesznek, amiket mi magunk állítunk elő méréssel. Próbáljuk ki az itt javasolt időpontokat, és amelyek a legjobb eredményeket hozzák, azokat használjuk. 6. A megszokás hatalmaMiután megtaláltuk a számunkra legideálisabb időpontot, ragaszkodjunk ehhez a későbbiekben. Más szóval rendszeresen ugyanabban az időpontban küldjük ki hírleveleinket. Ha jól csináljuk, egy idő után a feliratkozóink már számítani fognak levelünkre. Ennek bizonyítéka, hogy az autoresponderek (előre beállított, automatikusan kiküldött e-mailek) a Getresponse felmérésében 24 százalékkal magasabb megnyitási, és 47 százalékkal magasabb átkattintási rátával rendelkeztek. Itt jegyeznénk meg, hogy az autoresponderek beállításának lehetősége egy rendkívül hasznos dolog a hírlevelezésben. Gondoljunk bele, ha már egy ideje hírlevelezünk, de valaki csak most iratkozik fel listánkra. Nem szeretnénk, hogy korábbi nagysikerű e-mailjeinket ő is megkapja? Az autoresponder segítségével ez könnyen kivitelezhető, mivel lehetőségünk van az új feliratkozóknak előre beállítani egy külön kampányt, amelyet csak ők fognak megkapni. Mi döntjük el, hogy ez mennyi e-mailből áll, milyen rendszerességgel és mikor kapják meg. Persze nemcsak az új feliratkozóknak állíthatunk be előre automatizált üzeneteket. A feliratkozók csoportosítása után, az autoresponderek segítségével könnyen megoldhatjuk, hogy a megfelelő tartalom a megfelelő emberhez jusson el, természetesen a megfelelő időben. A Getresponse szerint egy átlagos autoresponder 8 üzenetből áll és 49 nap hosszú. A miénk jelenleg 20 e-mailből és 45 napig tart. 7. ExkluzivitásHa hírleveleinkben a feliratkozók olyat találnak, amit nem kaphatnak meg máshol (blogunkon vagy webáruházunkban), az minden bizonnyal pozitív hatást gyakorol a jövőbeli e-mailek megnyitási rátájára. A „csak hírlevelekben elérhető tartalmak” egy plusz okot adnak a feliratkozóink kezébe, hogy éberen várják és megnyissák üzeneteinket. A Darphin már a tárgymezejével felhívja a figyelmet arra, hogy valami nem várt dolog van az első üzenetében. Az „Üdvözöljük a Daprhin.com oldalon |Egy exkluzív ajánlat csak Önnek” tárgysorral minden bizonnyal nagyobb lesz a levél megnyitási rátája. Az e-mailben egy ingyenes termékminta várja az új feliratkozókat.
8. Mi következik?Szintén hatékony módszer, hogy a megnyitási rátánkat növeljük, ha az aktuális hírlevelünkbe mintegy zárszóként beletesszük, hogy mi vár az olvasóra a következő e-mailünkben.
Vagyis minden e-mailünkben igyekszünk előre promózni a KÖVETKEZŐ üzenetünket. Ha a következő e-mailünk témája felkelti az olvasó érdeklődését, nagyobb eséllyel fogja megnyitni azt. ZárszóA hírlevél az egyik legolcsóbb marketing eszköz, ugyanakkor az egyik leghatékonyabb is. Viszont hiába töltöttünk rengeteg időt e-mailjeink megírásával és megszerkesztésével, ha azokat végül egyetlen felhasználó sem nyitja meg. Márpedig ez könnyen előfordulhat. Gondoljunk csak arra, hogy mi naponta mennyi e-mailt törlünk gondolkodás nélkül. Ezért fogadjuk meg a fentieket, hogy ne hagyjunk elveszni egyetlen egy potenciális vásárlót sem. (Megjegyzés: ha szeretne többet megtudni az email marketingről, ajánljuk Vevőmágnes Hírlevél tudáscsomagunkat.)
Kérdése vagy véleménye van? Ön szerint melyik a legjobb időpont egy hírlevél kiküldésére? Kérem, ossza meg velünk! |
A szakma részéről unalomig ismételt alapelvek, de a legtöbb online marketer sajnos nem itt tart - nem tart még itt - itthon sokkal alapabb kérdésekre kell választ adni nekik!
ui.: Re: "Gondoljunk csak arra, hogy mi naponta mennyi e-mailt törlünk gondolkodás nélkül. Ezért fogadjuk meg a fentieket, hogy ne hagyjunk elveszni egyetlen egy potenciális vásárlót sem."
érdekes, de épp ma írtam egy téma közeli, gyakorlatias cikket: goo.gl/cBFjdZ