Webshop Labor

Facebook – egy weboldal, ami mellett manapság nem lehet elmenni. Biztosra veszem, hogy aki ezeket a sorokat olvassa hallott már róla, sőt valószínűleg rendelkezik is saját profillal. Pontosan emiatt vált nagyon fontossá ez a weboldal az utóbbi időben a cégek számára. Ráadásul az előretörése az e-kereskedelemben is előidézett némi változást, amit egy webáruház tulajdonosnak nem szabad figyelmen kívül hagynia. 

Eleinte a legtöbb cég csak az ügyfelekkel való kapcsolattartásra, illetve szimpla marketing eszközként használta a weboldalt. Azonban mára már, mint teljes értékű webáruház is használható, hála a Facebook fejlesztőinek. Így azt tanácsolom, hogy akinek még nincs céges Facebook oldala az mindenképpen olvassa el a cikket. Már csak azért is, hogy lássa milyenek jelenleg a kilátások a jövőre nézve Facebook ügyben.

Mielőtt belevágnék a Facebook Webáruházak, illetve a Facebookon való értékesítés világának bemutatásába nem árt, ha magáról a weboldalról ejtek pár szót, mivel mégiscsak úgy illik. Plusz rögtön az elején elnézést kérek a sok angol kifejezésért, a többségüket szándékosan nem fordítottam.

A Facebookról annyit mindenképpen érdemes tudni, hogy 2004-ben indult világhódító útjára, s mára már több mint 750 millió (!) aktív felhasználója van világszerte. Hazánkban pedig a legújabb felmérések alapján nagyságrendileg 3,4 millió aktív használóval büszkélkedhet. Többek között ezért is érdemes odafigyelni erre a weboldalra. Ennek a kijelentésemnek az alátámasztásául szolgálhat, hogy az angol nyelvterületen már az e-commerce (e-kereskedelem) mintájára megjelent az f-commerce is, mint fogalom.

Definíció: „Az F-commerce az e-commerce-ből származtatható. Gyakorlatilag a Facebook weboldalának arra történő használatát jelenti, hogy vásárlási tranzakciókat készítsünk elő vagy hajtassunk végre. „ 

A Facebookon való jelenlét tehát egyre fontosabbá válik (válhat) nemcsak céges szinten, hanem a webáruházak vonatkozásában is. Az Egyesült Államokban ugyanis már egyre nagyobb szeletet hasít ki az e-kereskedelemből a Facebookon történő vásárlás. Bár meg kell jegyezni, hogy jelenleg még ott is elég csekély részesedéssel rendelkezik. 

Íme pár érdekes statisztika az F-commerce-ről, mely nemrégiben látott napvilágot: 

2-4% - a Facebook webáruházak átlagos konverziós rátája a Forrester Research felmérése alapján.
7-10% - kal nagyobb a Facebook-on az átlagos tranzakciós érték a hagyományos webáruházakhoz képest.
10% - kal nő a Facebook-tranzakciók száma havonta.
6.5% - az átkattintási ráta átlagosan az Üzenőfalról.
1,5x – Ennyivel több időt tölt egy Facebook felhasználó internetezéssel, mint aki nincs beregisztrálva a közösségi oldalra. Sőt több mint kétszer annyit is vásárol az interneten, mint a másik csoport.

(Az adatok forrása: http://socialcommercetoday.com/f-commerce-statistics-roundup-facebook-commerce-by-the-numbers/)  

Ezek az adatok bár érdekesnek tűnnek, mégsem tekinthetőek annyira mérvadónak, hiszen főként az amerikai piacra vonatkoznak. Azonban mint támpont úgy gondolom hasznosak a jövőre nézve. Amiből ellenben nagyon sokat tanulhatunk, az a külföldi Facebook webáruházak, vagy másnéven F-store-ok módszerei arra, hogyan minél többet profitáljanak a Facebookból. 

Ezekből szeretnék minél többet bemutatni, de ehhez érdemes megvizsgálni, hogy hogyan is oszlik különböző részterületekre maga az F-commerce. Ezt a felépítést igyekszem a legnagyobb és legötletesebb boltokkal ábrázolni annak érdekében, hogy minél több praktikát mutathassak be. 

Az F-commerce típusai 

Maga az F-commerce két részre bontható, melyek további szintekre is szétoszthatóak:

1. „On-Facebook” f-commerce: Ahogyan a neve is mutatja ennél a típusnál a kereskedelmi tevékenység a Facebook weboldalához kapcsolódik. Tehát itt valamilyen módon mindig használni fogjuk a Facebookot.
   
   
   • Facebook webáruházak (f-stores): Olyan Facebook oldalak tartoznak ide, ahol egy szimpla webáruházhoz hasonlóan böngészni lehet a termékek között. Ennek is van több része, ami közös mindegyiknél az a kiindulási pont, a www.facebook.com. Cikkünk hátralévő része is főként ezekkel az áruházakkal foglalkozik
   • Facebook Credit fizetés: A külföldi szakirodalom elkülöníti a Facebook saját fizetési formáját, a Facebook credit-et, melyet elsősorban az alkalmazások használata és létrehozása során kell fizetni.

2. „Off-Facebook” f-commerce: Az előző csoport úgymond ellentéte. Tehát itt, mint Facebook felhasználók vehetünk részt egy vásárlásban. Viszont ahhoz, hogy ezt megtegyük nem kell használnunk a www.facebook.com-ot.

   Gondoljunk csak bele abba, hogy internetezés közben hány helyen találkozunk a Facebook megosztással, vagy pusztán csak a „Tetszik” gombbal.

   A Facebook fejlesztői ugyanis szinte mindent megtesznek azért, hogy „beszippantsák” az internetezőket a közösségi oldal használói közé. A Facebook megosztás, bejelentkezés, Like Box illetve Button bár közvetett módon, de mind-mind részét képezik az F-commerce-nek.

   A Levi’s oldalán például úgy is böngészhetünk a különböző nadrágok között, hogy közben azt is látjuk mely farmer hány embernek tetszik. Sőt akár barátaink „Like”-jait is megtudhatjuk a bejelentkezést követően, mely természetesen Facebook adatainkkal történik.

   
   
   • Facebookkal összekapcsolt webáruházak: Olyan hagyományos webáruházak tartoznak ide, melyek csak részben integrálódtak a Facebookkal, azaz nem rendelkeznek a közösségi oldalon vásárlási felülettel. A legnagyobb példa egyértelműen a világ legismertebb webáruháza, az Amazon.com. Az Amazonnak ugyanis nincs a közösségi oldalon külön áruháza, cserébe viszont engedélyezi azt, hogy a hagyományos boltban a vásárlók beléphetnek Facebook adataikkal. Emellett más módokon is felhasználja a közösségi oldalt, úgymint emlékeztetők küldése születésnapok kapcsán vagy ajánlások formájában. 
   • Facebookkal kapcsolatban álló hagyományos offline áruházak: Ez egy rendkívül érdekes és véleményem szerint nagyon izgalmas terület. Erről a csoportról azt érdemes tudni, hogy az offline vásárlások alkalmával a boltok lehetővé teszik azt, hogy akár telefonnal vagy egy tablet segítségével a vásárló csatlakozhasson a közösségi oldalra, s ott kikérje barátai véleményét az adott termékről. Érzésem szerint itt az alábbi videó nagyon jól összefoglalja ennek lényegét:

A Macy’s Magic Fitting Room segítségével a próbafülkében nem csak élőben, hanem virtuálisan is megmutathatjuk barátainknak a kiválasztott ruhadarabokat.

A Facebook Webáruházak (F-stores) típusai 

Ahogyan már az előbbiekben említettem a Facebook Webáruházaknak (azaz azoknak a webáruházaknak melyek kimondottan a közösségi oldalon értékesítenek) is több típusát különböztetjük meg. Egészen pontosan hármat. Ezeket szeretném részletesebben is bemutatni.

1. Hamis Facebook Webáruházak (Faux stores): Ezek olyan webáruházak a Facebook-on, amelyek egy katalógushoz hasonlóan működnek. Itt nem lehet vásárolni, csupán böngészésre van lehetőségünk. A termékekre kattintva pedig a hagyományos webáruházba jutunk.

   Erre az egyik legjobb példa az a Facebook Webáruház, mely talán a legtöbb rajongót tudhatja magáénak. Ez nem más, mint Lady Gaga webáruháza.

   Amint kiválasztottuk a számunkra fontos relikviát máris az énekesnő „hagyományos” webáruházában találjuk magunkat.

2. Full Stores: Talán úgyis fogalmazhatnánk, hogy ezek az igazi Facebook webáruházak. Ugyanis ezeknél az oldalaknál a teljes vásárlási folyamat alatt a Facebook oldalán tartózkodunk. Itt választjuk ki a termékeket, melyeket meg szeretnénk vásárolni, itt tesszük őket kosárba, majd a közösségi oldalon adjuk fel rendelésünket a vásárlási folyamat utolsó lépéseként.

   Ezeket a webáruházakat személy szerint hatékonyabbnak tartom, mint az előző típust. Ugyanis a Facebookon történő vásárlás esetén csökkenthetjük a felhasználó bizalmát azzal, ha a hagyományos áruházba irányítjuk. Ilyenkor felvetődhet a gondolat a vásárló fejében, hogy ahelyett, hogy Facebookon gyorsan megrendelne egy terméket, hirtelen bonyolultabbá válik számára a vásárlás. Holott lehet, hogy ugyanannyi adatra és időre van szükség mindkét esetben. Azonban egy csapásra elmozdíthatjuk a komfort zónájából azzal, hogy a Facebookon kívülre vezetjük. Véleményem szerint ki kell használni a Facebooknak azt az előnyét, hogy annak felületét, kezelését már ismerik a felhasználók és bíznak benne. 

   Egy ilyen „teljes” webáruházra példa a JCPenney ruházati áruház.

   Itt meg is oszthatjuk a kiválasztott terméket a vásárlást megelőzően, ami azért hasznos, mert ezáltal kikérhetjük barátaink véleményét is mielőtt egy fontosabb döntést hoznánk.

3. Fan stores: Ezek nagyban hasonlítanak az előző csoporthoz. Az egyik különbség, hogy itt a termékek száma az esetek többségében limitálva van, azaz a közösségi oldalon jóval kevesebb terméket találunk meg, mint a hagyományos webáruházban. A másik különbség pedig, hogy ezek az áruházak sokkal szorosabban kötődnek a cég marketing tevékenységéhez.

   Itt ugyanis ahogy a névből már sejteni lehet a rajongók játsszák a fő szerepet. Ez a típus úgymond egy kiegészítő webáruházként szolgál a hagyományos mellett, aminek elsősorban marketing okai vannak. Az ilyen áruházakat tipikusan egy kampány, esemény vagy szimplán egy termék bevezetésénél használják. Gyakori például, hogy egy új terméket először csak a rajongók számára tesznek elérhetővé, majd az ő véleményük, illetve reakciójuk alapján kezdődik a termék konkrét bevezetése.

   Így használja webáruházát például a világ elsőszámú ketchup gyártója, a Heinz is, mely először a közösségi oldalon teszi elérhetővé legújabb termékeit. Ráadásul a Heinz még egy kicsit csavart is a dolgon azzal, hogy a „lájkolásokért” cserébe felajánlja titkos receptjeinek egy részét, így gyűjtve magának a rajongókat.

A Facebook webáruházak típusainak bemutatása után pedig szeretnék kitérni pár olyan pontra, mely gyakori kérdés a Facebookon történő értékesítés esetén.

Lájkolók gyűjtése 

Talán az egyik legsarkalatosabb pont rögtön az elején, hogy hogyan vegyük rá az internetezőket arra, hogy „lájkoljanak” bennünket? Azt nyílván már mindenki tudja, hogy a „Tetszik” gombra való kattintásnak köszönhetően rengeteg embert érhetünk el, akiknek később töménytelen ajánlattal, akcióval és hírrel szolgálhatunk. Még akkor is, ha nem kimondottan egy Fan store-t szeretnénk működtetni.

A rajongók gyűjtésére alapvetően két lehetőségünk van. Az egyik, hogy olyan jó a marketingünk, illetve már olyan ismert márkával rendelkezünk, hogy a rajongók gyakorlatilag maguktól gyülekeznek. Ez a kevésbé általános, hiszen nem lehet mindenki olyan ismert, mint Lady Gaga.

Ha nem vagyunk túl ismertek, akkor a rajongók gyűjtéséhez vélhetően valamilyen trükkhöz kell majd folyamodnunk. Ez lehet egy kizárólag a rajongók számára letölthető tanulmány, egy tippekből álló füzet, vagy akár egy olyan landoló oldal, mely „lájkolásra” ösztönöz. Ez mind-mind hozzásegíthet minket egy nagyobb rajongói csoport összegyűjtéséhez.

Íme egy példa egy landoló oldalhoz: 

A Redbull véleményem szerint mesterien űzi ezt a műfajt egyedi landoló oldalával. Egyszerűen ösztönösen kattintok a Tetszik gombra.

Vagy nagyon jó példa még a Skoda, mely az egyik új autómodellje esetén azt vállalta, hogy minden egyes „lájkolásért” cserébe 1 eurót elenged az autója vételárából.

Menni vagy maradni?

Gyakori kérdés lehet a közeljövőben, hogy vajon melyik a jobb megoldás: olyan webáruházat létrehozni Facebookon, mely egyfajta katalógusként működik, vagy olyat amelyen lehetővé tesszük a vásárlást anélkül, hogy ahhoz el kelljen hagynunk a közösségi oldalt.

Úgy is kérdezhetném, hogy a hamis vagy a teljes facebook webáruház a jobb?

Én jelenleg jobbnak tartom az utóbbi megoldást. Azaz, hogy a teljes vásárlási folyamat legyen kivitelezhető a Facebookon. Véleményem szerint, ha valaki egy közösségi oldalon kezd el vásárolni, akkor több mint valószínű, hogy a teljes vásárlási folyamatot ott szeretné lebonyolítani. Jelenleg még maga az e-kereskedelem is fejlődésben van, nem is beszélve az f-kereskedelemről, amely igen csekély felhasználói réteget érint. Persze ez a jövőben várhatóan változni fog, azonban jelen pillanatban csak azok fognak ilyen módon vásárolni, akik a napjuk nagy részét „facebookozással” töltik. Az ő szemszögükből nézve pedig az utóbbi webáruháztípus lehet a nyerő.

Éppen ezért ha Facebook webáruház létrehozását tervezzük, akkor ezt a szempontot is vegyük figyelembe, azaz igyekezzünk olyan céget keresni, amely Full Stores-okat készít. Plusz készüljünk fel rá, hogy nem egyszerű feladat ilyen webáruházat üzemeltetni.

Tippek az F-kereskedelemhez

Azoknak, akik Facebook webáruház indításán gondolkoznak, cikkem végén pár hasznos tippel szolgálnék az F-kereskedelemmel kapcsolatban. 

• Legyünk exkluzívak
  Éreztessük rajongóinkkal, hogy különlegesek. Adjunk nekik speciális kedvezményeket. A Sears például a „lájkolásért” cserébe akciós árakat biztosít rajongóinak.
• Ösztönözni a felhasználókat
  Jutalmazni kell a felhasználókat azért, ha véleményt nyilvánítanak, illetve ha aktívan részt vesznek közösségi oldalunk életében.
• Nem szabad lecserélni az e-kereskedelmet az f-kereskedelmért
  Együtt kell őket használni, lehetőleg egymást segítve. Ne csupán klónozzuk hagyományos webáruházunkat, legyen valami plusz amit a rajongóknak nyújthatunk.
• Tűzzünk ki konkrét célokat magunk elé
  Gondoljuk át, hogy mit szeretnénk elérni a Facebook webáruházzal. Több új vevőt szeretnénk? Esetleg növelni a vásárlói bizalmat? Pártfogásunk alá venni a meglévő vásárlókat, vagy optimalizálni az eladásainkat?

Ehhez egy tanács:

„Ne azon gondolkozzunk, hogyan értékesíthetünk jobban a Facebookkal, hanem azon, hogy hogyan segíthetjük a vásárlóinkat, hogy jobban vásároljanak a Facebookon.”

Ha kész megoldást keresel