Köszönjük feliratkozását!

Hamarosan megkapja heti webáruházas tippjeit.

A témához kapcsolódó frissebb bejegyzések ezen a linken érhetőek el.

 

Az elektronikus kereskedelem ma már egy meglehetősen tág fogalomkört jelent, hiszen az elmúlt 15 évben ennek legkülönbözőbb formái és felületei alakultak ki. Eleinte az e-kereskedelem nagyjából egyenlő volt a webshopon keresztüli kiskereskedelmi értékesítéssel, de ma már ide tartozik a bankautomatán keresztüli telefonkártya-feltöltéstől az online aukción át a közösségi vásárlásig sok minden.

Az e-kereskedelem könyvelése

Az alábbi írás elsősorban a hagyományos webshopon keresztüli kiskereskedelmi (B2C) értékesítést folytató vállalkozásoknak kíván támpontot nyújtani, és hangsúlyozottan nem foglalkozik az aukciós (C2C) értékesítés adózási szabályaival.

Vannak-e az e-kereskedelemre vonatkozó speciális számviteli szabályok?

 

A rövid válasz: van két speciális szabály, de alapvetően az e-kereskedelem adózása és könyvelése is úgy működik, mint minden más kereskedelemé.

Az elektronikus kereskedelem a kiskereskedelmi tevékenység egyik speciális formája, a 4791 TEÁOR számú „Csomagküldő, internetes kiskereskedelem”. A tevékenység végzésének számviteli szempontból nincs speciális feltétele: alapvetően ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint a többi kiskereskedelmi formára. (Fontos hangsúlyozni, hogy most csak számviteli szabályokról beszélünk! Jelentős szabályozásbeli különbségek vannak pl. fogyasztóvédelmi és adatvédelmi szempontból!)

Az e-kereskedelmi tevékenység folytatásának feltétele, hogy a kereskedő egyéni vállalkozó vagy cég legyen és rendelkezzen adószámmal. (Az adószám nem keverendő össze a magánszemélyek adóazonosító számával!)

A két speciális szabály, ami az e-kereskedelemre vonatkozik:

  • Elektronikus értékesítés esetén minden tranzakciónál kötelező számlát kiállítani, tehát nyugtaadási lehetőség nincs! A számla – amennyiben ehhez a vevő előzetesen hozzájárult – lehet elektronikus számla is, de a termék kiszállításakor valamilyen összesítő dokumentumot mindenképpen mellékelni kell: ez lehet szállítólevél vagy a számla másolata is, illetve papír alapú számlázás esetén maga az eredeti számla.
  • A szállítási díj áfája felveszi a termék áfakulcsát. Ez mit is jelent pontosan? Mi jelentősége van ennek a szabálynak, hiszen a termékek nagy részének és a szállításnak is az áfa-kulcsa 27%? Nos, ez nem egészen így van, lássuk csak részletesebben!

Mennyi a szállítási díj áfája?

 

Először is válasszuk el élesen egymástól a fogalmakat:

  • szállítási költség: az az összeg, amibe a szállítás az e-kereskedő számára kerül, ezt az e-kereskedő fizeti a futárcég vagy a posta számára
  • szállítási díj: az az összeg, amit a vásárló fizet az e-kereskedő számára, azaz amit az e-kereskedő a szállításért felszámol

A két összeg legtöbbször elválik egymástól, hiszen a szállítási díjat nem csak a szállítás tényleges költsége, hanem egyéb üzletpolitikai tényezők is meghatározzák (lásd pl. bizonyos nagyságú rendelési érték fölött ingyenes szállítás). Ugyanez érvényesül az áfa számításánál is: a szállítási költség és a szállítási díj áfájának semmi köze egymáshoz: amikor a szállítási díjat kiszámlázzuk a megrendelőnek, akkor a rendelésben található termékek közül annak az áfáját kell figyelembe vennünk, amelyiké a magasabb kulcsú. A legtöbbször persze 27% százalék a termékek és a szállítási költség áfája is, így ez nem okoz különbséget, de vannak kivételek, amiket kezelni kell:

A 2012. decemberében érvényes (és jelenlegi tudásunk szerint 2013-ban is változatlan) áfa-szabályok szerint a futáros szállítás áfakulcsa 27%. Ez alól kivételt képeznek a Magyar Posta által nyújtott egyetemes szolgáltatások, amelyek áfamentesek. (Az MPL által nyújtott üzleti szolgáltatásokra ez nem vonatkozik.) Az az e-kereskedő tehát, aki a rendeléseinek egy részét normál postai küldeményként is el tudja küldeni (pl. postai levélben vagy postacsomagban), az erről kapott számlán azt fogja látni, hogy a számla áfatartalma 0 Ft. Milyen szuper, gondolhatnánk, hiszen ebben az esetben ha valaki mondjuk egy darab pendrive-ot rendel, azt el tudom küldeni ajánlott postai levélként, meglehetősen olcsón! Nézzük csak: a posta 2013. január 1-től érvényes díjszabása szerint a normál levél díja (100g-ig) 185 Ft + az ajánlás díja 240 Ft, ez összesen 425 Ft. Ez nagyon versenyképes ár lenne így, viszont az a helyzet, hogy a termék kiszállítása kapcsolt szolgáltatásnak minősül, mivel a szállítás nélkül nem jött volna létre a tranzakció, ezért felveszi a termék áfáját. (Ugyanebből az okból jár vissza a szállítási díj is elállás esetén.) Így viszont 425 Ft helyett máris 540 Ft lesz a továbbszámlázandó szállítási díj, amihez az ugyanígy viselkedő utánvéti díjat is hozzáadva már ezres fölött járunk.

Érdekesség, hogy az áfa visszafelé is ugyanígy működik! Azaz ha egy webshop könyveket értékesít, amelyek áfakulcsa 5%, akkor a szállítási díjat is 5% áfával számlázhatja – de csak abban az esetben, ha a rendelés nem tartalmaz olyan egyéb terméket, amelynek magasabb az áfája. Az 5%-os áfakulcs alkalmazását kétféleképpen lehet kezelni:

  • nettó alapú díjszámítás esetén a vevő által fizetendő szállítási díj alacsonyabb lesz, azaz a kisebb áfakulcs „hasznát” átadjuk az ügyfélnek kedvezményként
  • bruttó alapú díjszámítás esetén az ügyfél azonos mértékű szállítási díjat fizet, ami a kisebb áfakulcs miatt magasabb bevételt eredményez az e-kerekedő számára.

(Megjegyzés: ha többet szeretne tudni egy webáruház üzemeltetéséről, akkor jöjjön el ingyenes szemináriumunkra!)

Hogyan indítsunk webáruházat szeminárium

Másképp kell-e könyvelni az e-kereskedelmet?

 

Annak ellenére, hogy a fentieken kívül nincsenek speciális szabályok, érdemes néhány dolgot a hagyományos kereskedelemtől eltérően könyvelni az e-kereskedelemben. Minden vállalkozásnak elvileg el kell készítenie a saját számviteli politikáját, ám sok cég nem használja ki az ebben rejlő lehetőségeket, egyszerű sablonszövegeket használnak. Pedig a költségek és bevételek elszámolására, a főkönyvi osztályok kialakítására meglehetős szabadságot biztosít a számviteli törvény, így a cég működésének specialitásait követve lehet azokat testre szabni. Ennek legfőbb haszna, hogy az amúgy is kötelezően vezetendő könyvelés így képes az üzletmenetről is hasznos adatokat szolgáltatni.

Célszerű például a bevételek szétválasztása a könyvelésben azok forrása (pl. webes vagy bolti értékesítés) és fajtája (termékértékesítés vagy szállítási díj) szerint. Ennek több haszna is lehet: egyrészt például a szállítási díj közvetített szolgáltatás, így ha külön könyveljük, az iparűzési adó kiszámításánál is könnyebb szétválasztani; másrészt ha az üzleti tervezésnél a teljes bevételt vesszük figyelembe, ezzel becsaphatjuk magunkat, hiszen a szállítási díjjal szembeállítható költségstruktúra egészen más, mint amit az értékesítési bevétellel állíthatunk szembe, ráadásul más paraméterek határozzák meg. Az értékesítéssel szemben felmerülő költség az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ), ami nagyjából egyenes arányban változik a bevétellel: minél több árut adunk el, annál többet kell beszereznünk. 20%-os árrésnél például 100 egység értékesítési bevételhez biztosan kell 80 egység értékben beszerzés, 300 egységhez pedig 240 egység (leszámítva az esetleges mennyiségi kedvezmény mértékét). Ugyanakkor a szállítási díj általában nem lineárisan függ össze a bevétellel, és az összefüggés költségoldalon sem lineáris. Nagyon leegyszerűsítve, ha 100 egység értékesítési bevételhez 10 egység szállítási díjbevétel társul, akkor 300 egység értékesítési bevételhez csak akkor társul 30 egység szállítási díj, ha a bevételnövekedést teljes mértékben a vásárlások számának növekedése okozta. Viszont ha a növekedés abból fakad, hogy kétszer annyian vásároltak, mint eddig, és átlagosan 50%-kal nagyobb kosárértéket vettek, akkor nem háromszor, csak kétszer annyi szállítási díjbevételre számíthatok – feltéve persze, hogy akkora kosárértéknél még nem lép be valamilyen szállítási kedvezmény.

Fentiekből kitűnik, hogy ha a könyvelésben látni szeretnénk a bevételeink és a hozzájuk tartozó költségstruktúra, illetve ehhez kapcsolódóan a keletkezett eredmény – vagy netán veszteség – alakulását, mindkét oldalt költségtípustól függően külön főkönyvi osztályokon kell nyilvántartanunk. Az értékesítési bevételekkel szemben könyveljük a beszerzési költségeket, a kapcsolódó szállítási díj felszámításából származó bevétellel szemben pedig mindazokat a költségeket, amik ehhez tartoznak: a futáros vagy postai szállítás díja, az esetleges biztosítási felárak, az utánvéti díj vagy a bankkártyás fizetés jutaléka, de ide tartoznak a csomagolóanyagok költségei is (csomagolópapír, boríték, ragasztószalag).

Kedvezmények, hűségpontok

 

A legtöbb webshop valamilyen formában igyekszik kedvezményt nyújtani vevői számára. A kedvezmények elszámolása is rejthet adózási buktatókat. Az árkedvezményeknél alapelv, hogy a kedvezmény nyújtásának módja és feltételei mindenki számára elérhetően és átláthatóan legyenek szabályozva, ellenkező esetben az adóhivatal beleköthet abba, hogy kinek miért milyen mértékű kedvezményt nyújtunk. A feltételeket utólagosan rekonstruálható formában kell kezelni, aminek legegyszerűbb módja, ha feltüntetjük a számlán. Az egyedi kedvezményeknél (értve ez alatt azt, hogy valakinek bármilyen egyedi, személyes okból olyan kedvezményt adunk, amit csak ő kap meg) az a szabály, hogy az áfát a teljes ár után kell megfizetni: azaz ha a termék 1.270 Ft-ba kerül, de azt mi egy ismerősnek, barátnak, bárkinek odaadjuk 1.000 Ft-ért, akkor is 270 Ft áfát kell befizetnünk, függetlenül attól, hogy az 1.000 Ft áfatartalma egyébként csak 213 Ft. (Ezek csak az adózási szabályok, de ne feledkezzünk meg róla, hogy az akciós árazásnak vannak fogyasztóvédelmi szabályai is, amiket az NFH ellenőriz!)

Szintén fontos szabályozni a hűségpontok gyűjtését és levásárlását, ugyanis az eltérő szabályoktól függően történik a pontok adóvonzatának elbírálása. Amennyiben hűségpontok csak vásárlással szerezhetők, akkor a pontok levásárlásakor utólagosan érvényesített kedvezményt számolunk el, amit a számlán negatív tételként fel kell tüntetni. (Pl. termék ára: 100 Ft, pontkedvezmény mértéke -100 Ft, fizetendő 0 Ft.) Ilyenkor speciális adófizetési kötelezettség nincs, mivel az áfát akkor megfizettük, amikor a pontkedvezmény alapját nyújtó értékesítés történt. Viszont teljesen más a helyzet akkor, ha vásárlás nélkül is kaphat pontot az ügyfél, például a regisztrációért. Amikor az így szerzett pontot beváltja a vevő, nem egy korábbi vásárlása után járó, utólagosan érvényesített kedvezményt kap, hanem ajándékot, ami után az erre az esetre vonatkozó adókat kell befizetni.

Számlázás

 

Ahogy fent írtam, online értékesítés esetén minden esetben számlát kell kiállítani, az erre vonatkozó általános szabályoknak megfelelően. Amennyiben a vevő nem ad meg külön számlázási adatokat, a számlát az ő nevére kell kiállítani. Teljesen szabálytalan megkérdezni a vevőt, hogy kér-e számlát, ugyanis az e-kereskedőnek ezt mindenképpen ki kell állítania.

Elektronikus kereskedelemről lévén szó a számlát célszerű e-számla formában kiállítani, amit ebben az esetben elektronikus formátumban kell a vevőnek eljuttatni. Ez lehet e-mail melléklet, de az is megfelelő, ha a vásárlás végén rögtön letölthetővé tesszük az e-számlát. 2012. január 1-től az e-számla kibocsátásához a számla befogadójának előzetes hozzájárulása szükséges. Ennek megoldására jó módszer lehet, ha az ÁSZF-be eleve beírjuk, hogy e-számlát állítunk ki, de ha ügyfélbarát módon szeretnénk eljárni, akkor legjobb, ha a vevő mondjuk egy jelölőnégyzet bepipálásával megadhatja, ha papírszámlát szeretne kapni.

Egy ideje lehetőség van arra is, hogy papír alapú számlázás esetén csak a számla első példányát nyomtassuk ki, a másolati példányokat pedig elektronikusan tároljuk, ezzel a számlák nyomtatási költségének felét megspórolva. (Erről további információkat talál itt: https://blog.szamlazz.hu/2012/05/papir-szamlak-digitalis-archivalasa.html )

A jó könyvelés segíti az üzletet

 

A könyvelés célja nem csak az adófizetés (vagy rossz megközelítésben: az adóelkerülés), hanem az üzleti folyamataink követése, a fejlesztések elősegítése is. Az e-kereskedő üzleti tervében (ha van neki ilyen) szereplő bevétel és költségszámítások különböző változókon és azok alakulásán alapulnak. Ilyenek a konverzió, az átlagos kosárérték, a vevők (tranzakciók) száma stb. Az üzleti tervet ajánlatos átadni a könyvelőnek és arra kérni, hogy az abban alkalmazott bevétel- és költségfelosztásokat követve alakítsa ki a főkönyv szerkezetét is. Ennek eredményeképpen a könyvelésből folyamatosan képet kaphatunk az üzleti adataink alakulásáról, figyelhetjük például, hogy viszonyul egymáshoz a vevők által fizetett szállítási díjból származó összes bevétel, valamint az összes szállítással kapcsolatos költség, továbbá képet kaphatunk az árrés, a készletek és minden fontos üzleti mutató alakulásáról is.

A fentiekből kiderül, a jó könyvelés sokat segíthet a menedzsmentnek, ezért nagyon fontos, hogy már a könyvelő kiválasztásánál legyünk tisztába a fentiekkel és teszteljük le a hozzáállását az ezzel kapcsolatos elvárásainkhoz. Érdemes lehet olyan irodát keresni, amely ügyfelei között vannak e-kereskedők, így szerezhetett már tapasztalatot a terület specialitásairól.

A VirtualJog például kifejezetten webshopokra szabott csomagajánlattal is rendelkezik. Ez a szolgáltatás ideális lehet azoknak, akik egy kalap alatt szeretnék elintézni a webáruház működéséhez szükséges jogi teendőket.

(Megjegyzés: ha többet szeretne tudni egy webáruház üzemeltetéséről, akkor jöjjön el ingyenes szemináriumunkra!)

Hogyan indítsunk webáruházat szeminárium

 

További hasznos üzleti tudnivalók az e-kereskedelemről: www.kiservinegon.hu

Amennyiben kérdése, észrevétele van kérem írja meg nekünk!

Kis Ervin Egon
A szerzőről
Szakmáját tekintve újságíró. Ő hozta létre az első hazai internetes DVD-áruházat, a netpiac.hu-t. 2007 óta főleg e-kereskedelmi tanácsadóként dolgozik, rendszeresen tart előadásokat a témával foglalkozó konferenciákon, képzéseken, emellett a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Közhasznú Egyesület elnöki tisztségét is betölti.
#
Coffy
Köszönöm a bejegyzést, nagyon tartalmas! Szeretnék azonban egy dolgot megkérezni: abban az esetben, ha a vállalkozó alanyi adómentes (áfa nélküli), akkor a futárszolgálat 27%-os áfás árát hogyan kell számláznia? Köszönöm a választ, további szép napot!
Alanyi adómentesség esetén áfát nem lehet számlázni, tehát sem bevétel, sem kiadás oldalon nincs különbség bruttó és nettó között. Igaz, hogy a beszállítók - beleértve a futárszolgálato t is - áfásan fognak számlázni, de ez lényegében mindegy. Nagyon egyszerűen:
- bejövő számlán szállítás 1.270 Ft (1.000 Ft + 270 Ft áfa)
- kimenő számlán szállítás 1.270 Ft (1.270 Ft + 0 Ft áfa)

Az alanyi áfamentesség nem jelenti azt, hogy nem fizetsz áfát, csak azt jelenti, hogy a saját hozzáadott értéked után nem fizetsz áfát. Az alanyi adómentességnek csak akkor van értelme, ha nagyon kicsi a tevékenység költsége, hiszen az áfán kapásból 27%-ot "buksz".
#
Coffy
Nagyon szépen köszönöm a választ!!!!
#
Kálmán József János
Kedves Egon! Számomra nagyon hasznos volt a bejegyzésed, mivel nem voltam tisztában az abban írtakkal. Ha legközelebb előadást tartasz Kaposváron, mindrnképpen szeretném meghallgatni. Lenne egy kérdésem is: Én jelenleg szellemi szabadfoglalkoz ású vagyok, természetesen van adószámom. Vajon így bejegyeztethete m az e-kereskedelmet is a tevékenységeim közé? Üdvözöl: Kálmán Józsi.
Szia Józsi! Örülök, ha segíthettem!
Sajnos mostanában nem megyek Kaposvárra előadni, de ha hívnak, megyek szívesen.
A tevékenységi kör kapcsán sajnos nem tudok válaszolni, ez nem szakterületem, de azt tudom, hogy cégeknél már elég egy tevékenységi kört bejegyeztetni, és a többit elég a NAV-nál bejelenteni.
#
Szabolcsi Károly
sziasztok,

tudtommal ez nem így van. decemberben hívta fel a figyelmemet a könyvelőm, hogy egyeztessem le, a NAV-nál bejelentett tevékenységet a cégkivonaton lévővel, mivel most már nem elég a NAV-hoz jelenteni, hanem az alapító okiraton, ezzel a cégkivonaton is szerepelnie kell kötelezően. pontosan nem tudom, de talán jan.01 volt a határidő, vagy a változás ideje.

üdv és derűs napokat
Kedves Egon!

Nagyon időszerű nekem a cikked, sok érdekes, hasznos dolgot tartalmaz. Én most csinálok webáruházat itt csak e -könyvek lesznek. Ilyenkor mi módosul ??

Üdvözlettel: Kovács Sándor
Kedves Egon!

Nagyon jó az írásod, tartalmas, érdekes. Én nemsokára szeretnék webáruházat nyitni, itt csak e-book ok lesznek. Ilyenkor mi módosul??
Az e-book egyetlen specialitása, hogy sajnos nem 5%, hanem 27% az áfa-kulcsa. Egyébként ez is egy termék, ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint másra.
Köszönöm a választ..
Kedves Egon!

Nekem is hasznos volt. A könyvelőmet eszembe sem jutott megkérdezni, hogy egy webshop működtetése esetén hogyan kell számlázni. Azt hittem, ez tök egyszerű. Most sok újat mondtál számomra, még épp időben...

Köszönöm
Szöllősi Adri
#
Szabó Zoltán
Én is tanultam, köszönöm. Ha nem magánszemély (azaz cég, civil szervezet, önkormányzat stb.) vásárol a webshopomban, kötelező megadnia az adószámát, amit a számlán szerepeltetni kell?
Csak azért, mert online vásárol, a vevőnek nem kell megadnia az adószámát, de vannak speciális esetek, amikor igen, de ezeknek nincs köze az e-kereskedelemhez , egyéb szabályok vonatkoznak rá. (Pl. EU-n belüli értékesítésnél, ha fordított adózást szeretne.)
Közben született egy poszt a vevői adószám feltüntetése kapcsán:
facebook.com/.../...
Kedves Coffy,

Az alanyi mentes vállalkozó mindent áfamentesen számláz mindaddig, amíg az alanyi mentesség határát át nem lépi. Ha futárt vesz igénybe és áfás számlát kap róla, az alanyi mentesként csak áfamentesen számlázhatja tovább.


Csabi
#
Coffy
Kedves Csabi,
nagyon szépen köszönöm a választ!
Szép estét!
Kedves Egon! Érdekes dolgokat olvastam föleg az "Elektronikus értékesítés esetén minden tranzakciónál kötelező számlát kiállítani, tehát nyugtaadási lehetőség nincs!"
Nekem tavaly fejezte be a NAV a vizsgálatot a vállalkozásomná l és semmi problémájuk nem volt avval, hogy én nyugtát állítok ki és nem számlát.
Kérdezni kérdezték, de nem volt gond, mondjuk speciális a termék "felnőtt termékek"ahol senki nem szeretné, hogy az adatai számlán legyenek.
Egyébként én is alanyi adómentes vagyok és csak másodállásban csinálom.
Úgy hogy most tele vagyok kérdőjellel.
Az, hogy a NAV-osok nem tárták fel ezt a hibát, nem jelenti azt, hogy szabályos volt. Egyébként a legtöbb ellenőrnek nem sok fogalma van az e-kereskedelemről , ezért is van most már külön képzés a NAV-on belül, ahol ilyesmikre tanítják őket.
Kedves Egon!

A vásárlási folyamat végén, a minden vevő által választható 0 Ft-os ajándékra milyen adózási szabályok vonatkoznak?

Köszi:
Várnagy Egon
Alapesetben az, amit a cikkben írtam, de ezen sok egyéb körülmény változtathat, úgyhogy javaslom, ebben a kérdésben fordulj adószakértőhöz. Az biztos, hogy ilyesmivel nagyon csúnya büntiket lehet összeszedni. :-(
Kedves Egon

Nagyon hasznos az oldala köszönöm
Szeretném megkérdezni hogy Nekem van egy működö üzletem és onnan küldöm az árut a megrendelőknek .
Használok pénztárgépet .
Ha jól értem a pénztárgép blokk nem megfelelő .
Számlát kell küldeni a megrendelőnek

Köszönettel Gábor
Igen, jól érti. A pénztárgépet az üzletben használhatja a helyben vásárlóknak, az online vásárlók esetében kötelező a számla.
#
Bognár István
Tervezett webshop-om csak exportálni kíván. Tudomásom szerint itt nem kell ÁFÁ-t felszámítani, ha a vevőnek van EU-s vagy egyéb adószáma. Jól tudom? Örülnék, ha ezt a témát Egon kicsit részletezné, mert a tájékoztató, amit a NAV ügyfélszolgálat tól kaptam, kissé homályos (pl. szállítók ÁFÁ-ja, mi a visszatérítés alapja, stb.) Üdv. Bognár István
Kedves István!
A "nem kell ÁFÁ-t felszámítani, ha a vevőnek van EU-s vagy egyéb adószáma" ebben a formában semmiképpen nem igaz. Van olyan eset, amikor lehet fordított áfázni (ami azt jelenti, hogy a vevő nem az értékesítéskor az eladónak, hanem utólag a saját országa adóhivatalának) fizeti meg az áfát. Ez történik akkor pl., ha valaki hirdet a Facebook-on vagy a Google-on és van EU-s adószáma: ebben az esetben a Facebook vagy a Google nem számít fel neki áfát, viszont itthon ugyanúgy megtörténik az áfa elszámolása.
A fordított áfa csak B2B ügyleteknél műxik és alkalmazásának számos feltétele van. Normál webshopos értékesítésnél szinte biztos, hogy nem alkalmazható. További részletekért javaslom, forduljon adótanácsadóhoz , ez egy elég összetett kérdés, nem lehet egy ilyen fórum keretében teljes körűen megválaszolni.
üdv., KEE
#
Bognár István
Kedves Egon,

köszonom a választ, a megadott facebook-os link 404-es hibajelzéssel nem nyitható meg. Egyelőre nem lettem okosabb, mert a NAV ilyen export mellett ÁFA-mentességet jelölt. Beírjam azt amit írtak? Üdv. István
#
Petra
Tisztelt Egon!

Kb. 1 hónapja iratkoztam fel az oldalára. Minden cikkben kapok valami fontos információt! A mostani cikkben olvastam azt, hogy e-kereskedelem esetén köteles vagyok áfás számlát adni.
Mióta ezt olvastam csak a net-et bújom, több helyen is olvastam ezt, de sehol nem találom a törvényt! A webáruház amit üzemeltetek nem az enyém (alkalmazott vagyok), de szeretném felhívni a főnökeim figyelmét erre a nem lényegtelen információra!

Tehát a kérdésem az, hogy hol találom azt a törvényt ami kötelezi a webáruházakat a számla adásra, és nem teszi lehetővé az egyszerű nyugtaadást.

Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel
R.Petra
Kedves Petra!

Nincs olyan jogszabály, amely explicit kimondja, hogy a webshopban kötelező számlát adni, viszont a jogszabályokban található, a nyugtaadás lehetőségének feltételeit leíró rendelkezésekbő l következik, hogy számlát kell adni. A vonatkozó jogszabályokat nem csak az áfa trv. tartalmazza, hanem van több, ennek felhatalmazása alapján létrejött PM rendelet is. Mellesleg egy webshopban minden macera nélkül meg lehet oldani a számlaadást, lényegében egyszerűbb is, mint nyugtát adni.
Tisztelt Egon!
Működtetek egy webáruházat és van egy irodám, nem ügyfélszolgálat i! Az irodám címét megadhatom személyes átvételi lehetőségnek? Ha igen, kell oda pénztárgép, vagy elég, ha a számlázóprogram ommal kiállítok készpénzes számlát? Előre is köszönöm a választ.
#
Kis Ervin Egon
Kedves Georgina!
Pénztárgép csak abban az esetben kell, ha végez helyszíni értékesítést is, azaz az előre megrendelt termékeken kívül mást is meg lehet ott venni. Ha kizárólag személyes átvételre szolgál a hely, akkor nem kell pénzárgép, hiszen a megrendelésről amúgy is számlát ad.
#
Lakner Mátyás
Kedves Ervin!
Sajnos a könyvelőirodánk rajtunk kívül más e-kereskedő céget eddig nem könyvelt, így kb. fél évvel ezelőtt magam kellett rájönnöm arra, hogy a szállítók (posta, futás) szolgáltatásai, mint közvetített szolgáltatások akkor is leírhatóak az IPA-alapból, ha nincs szerződésem a szállítóval (postai feladás esetén). A Főv. Adóhiv. ügyfélszolgálat ával is többször egyeztettem telefonon, de az infók itt is ellentmondásosa k voltak... A lényeg, az volt, hogy "hitelt érdemlően" derüljön ki a közvetítés ténye, nem kell feltétlenül szerződés a szállítóval.
Én azóta a kimenő számlákhoz csatolom, a postai ajánlószelvényt , illetve ráírom a csomagszámot (futáros szállítás esetén), valamint az eredeti nettó szállítási díjat, amit mi a szolgáltató felé fizetünk.
1. kérdésem: Ez így elegendő adtaközlés?

A könyvelő végül az így összísített, a szolgáltatóknak eredetileg megfizetett nettó szállítási díjat vonja le az IPA-alapból.
2. kérdésem: az IPA alapból levont eredeti szállítási díj, lehet magasabb, mint a vevőnek kiszámlázott díj? Amennyiben a pk. egy részét átvállaljuk.

Remélem, értehtően fogalmaztam. Válaszát előre is köszönöm.

Üdvözlettel, Lakner Mátyás
#
Zombor
..."más a helyzet akkor, ha vásárlás nélkül is kaphat pontot az ügyfél, például a regisztrációért . Amikor az így szerzett pontot beváltja a vevő, nem egy korábbi vásárlása után járó, utólagosan érvényesített kedvezményt kap, hanem ajándékot, ami után az erre az esetre vonatkozó adókat kell befizetni."

Ezt meg tudná világítani egy példán keresztül? Regisztrációért kap az ügyfél mondjuk 500 Forintnyi kedvezményt. A termék 5000+áfa lenne, 6350 Ft. Kedvezménnyel 5850 Ft. Ebben az esetben pontosan milyen adókkal, költségekkel kell számolnunk?

Köszönettel: T.Zombor
#
Magdi
Kedves Egon!

Használhat-e egy üzlettel nem rendelkező „Csomagküldő, internetes kiskereskedelem ” tevékenységet folytató EV. szállítólevet?
Konkrét példa: Sportegyesületn él vitrinbe kihelyezett termékekről volna szó, amit az egyesület is értékesíthetne saját nevében, számla ellenében.
A választ előre is köszönöm.

üdv.:Magdi
#
Megyesi Attila
Üdvözlöm
Most szeretnék másodállásban egyéni vállalkozásba kezdeni
Internetes kereskedelembe gondolkodunk
kérdésem az lenne szüksége-e ehhez bármilyen kereskedelmi végzettség.
vagy ez végezhető anélkül is
Köszönöm előre is a válaszát
Kedves Attila!

Végzettséghez nincs kötve a webáruház üzemeltetése, a feltétele annyi, hogy számlaképesnek kell lennie, ami a vállalkozói engedéllyel meg is lesz oldva.
Bejelentési kötelezettsége van a helyi önkormányzat felé, valamint a vállalkozás tevékenységi körét ki kell bővíteni webshop üzemeltetésre.

Sikeres webshop nyitást kívánok Önnek!

Üdv:
Rajz Gabriella
#
F. Attila
Üdvözlök mindenkit!

Azt szeretném kérdezni, hogy most készül a webáruházam és még az mindig nem tisztázott, hogy az EU-ból hozok be tartós élelmiszert. Kintről alanyi áfa mentesen kapom a számlát. Én is alanyi áfa mentes vállalkozást képviselek. Lakosság felé értékesítem a termékeket a webáruházamon keresztűl. Ez igy működik vagy nekem meg kell az áfát fizetnem??
Köszönöm előre is a választ.
Tisztelettel: Attila
Kedves Attila,

amennyiben belföldön értékesít, akkor nem kell áfát fizetnie.
Kedves Egon,
Női ruházat értékesítésével foglalkozom egyéni vállalkozóként a vaterán. Kérdésem az lenne, hogy a számlákra rá kell-e írnom a szállítási költséget, ha postán vagy MPL futárral adom fel a csomagokat? Mert ugye ez nekem nem bevétel, a szállítási költség teljes összegét a postának vagy a futárcégnek fizetem. És változik-e a helyzet ha utánvéttel vagy ha előreutalás után adom fel a csomagokat?
Válaszát előre is köszönöm!!
#
G. Otto
Kedves Egon!

Cégünk nem webshopként, de webfelületen meghirdtetett termékekkel foglalkozik, amit a vevők e-mail útján rendelhetnek meg. Abban az esetbben sem adható nyugta, ha az e-mailes megrendelsét követően személyesen történik meg az átadás és a kézpénzes fizetés?
Előre is köszönöm a válaszát!
#
K. Dániel
Üdvözletem!

Szeretnék egy webshopot nyitni Magyarországon, és külföldről vásárolt
termékeket szeretnél eladni benne(ruha,éksz er). Milyen papírok
szükségesek ahhoz, hogy legálisan el tudjam adni itthon a termékeket a webshopban?
Elegendő egy számla ha cégtől rendelem az árut? Magánszemélytől való
rendelés esetén milyen papírt szükséges kérni? Milyen engedélyek
beszerzése lenne szükséges ezenfelül?

Köszönöm a segítséget!
Érdeklődéssel olvasom a korábbi bejegyzéseket, de egy valamire nem találok választ.
Üzletben és webshopon keresztül is értekesítünk ékszert. Üzleti értékesítés (utcáról betérő vevő)nyugtát adunk. Erre ott a pénztárgép.
Internetes értékesítésre meg ott a számlázó program, NAV-hoz bejelentve ahogy kell.
Viszont mi a teendő, ha a vevő az üzletben veszi át és fizeti ki a megrendelést. Jogászom szerint ez is internetes értékesítés, hiszen azon keresztül rendelte meg, és vonatkozik rá az elállási jog, meg minden, vagyis a vevőnek a webshop előnyösebb.
Számla kiállításra kerül, papír alapon, készpénzes vagy bankkártyás fizetésre.
De mi legyen a pénztárgéppel? Könyvelőm szerint oda is be kell ütni a készpénzes (de eszerint a kártyás) bevételt is.
Előre is köszönöm
M. Tibor
#
Siroki Andi
Tisztelt Uram!
Webshopot nyitok.
Az értékesíteni kívánt árut külföldi webshopbból vásárlom és így értékésítem tovább.
Ebben az esetben a beszerzést hogyan kell könyvelni?
a könyvelőnek is új ez a fajta helyzet. Nincs tisztában vele.Köszönöm szépen a segítséget..
#
Szávai Norbert
Kedves Andi!

Kérem forduljon szakértőhöz a kérdésben, mert a cikket egy vendég írónk írta, és ő már nem nézi ezt a fórumot, így sajnos nincs lehetősége válaszolni a kérdésre.

Megértését köszönjük!
Kérjük írd be a képen látható kódot
Biztonsági kód Új kódot kérek
Szeretnék e-mail értesítést kapni az új hozzászólásokról!
Ha szeretnél további webáruházas tippeket, iratkozz fel heti értesítőnkre!
Van már webáruházad?