Jogi kockázatok az elektronikus kereskedelem területén

Az idei, immáron kilencedik Elektronikus Kereskedelem Konferencia előtt arra kaptam felkérést a szervezőktől, hogy foglaljam össze azokat a jogi kockázatokat, melyekkel számolnia kell egy webáruháznak, amikor döntést hoz afelől, hogy melyik jogi területen kezd először rendet rakni: előbb egy adatvédelmi auditot rendel, az általános szerződési feltételeket teszi rendbe, vagy épp esetleg az online marketing kampány jogi hátterét vizsgáltatja meg szakértővel.

Az előadásban nemcsak felsoroltam a webáruházakra leselkedő jogi kockázatokat, hanem igyekeztem azokat számszerűsíteni a döntéshozó számára oly módon, hogy a pénzügyi fenyegetettség mértéke mellett a szankció bekövetkezési valószínűségét is felbecsültem.

I. Fogyasztóvédelmi jogi kitettség

Az eddigi SZEK-rendezvényeken nagy hangsúlyt kaptak a webáruházakat érintő, fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogi kockázatok. Ezek közül kiemelhetőek azok a bírságok, melyeket a webáruházaknak például a különböző tájékoztatási kötelezettségeik (cégbíróság feltüntetése, elállás jogára való figyelmeztetés, stb.) megszegése, az elállás jogának a fogyasztó részére történő biztosításával összefüggő szabálytalanságok miatt kell megfizetniük. Ezen a területen a leggyakoribb az, hogy első esetben a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság nem szab ki bírságot.

Abban a súlyosabbnak minősülő esetben, amikor már a szabálytalanság észlelésének első alkalmával is bírságot szab ki a hatóság, a leggyakoribb összeg 50.000-150.000,- Ft körül mozog. A bírság felső határa 500.000,- Ft, amely azonban ismételten kiszabható. A 100 millió forint nettó éves árbevétellel rendelkező cégek esetében a bírság összege ennél magasabb is lehet.

II. Versenyjog – a sötét ló

A versenyjog tapasztalataim szerint kicsit kilóg az itt felsorolt jogi kockázat típusok közül. A cégvezetők és egyéb döntéshozók nem érzékelik a veszély valódi mértékét. Gyakran, amikor egy reklámkampány szlogenjét egy céges ötletbörze keretein belül keresik, becsúsznak olyan megoldások is, hogy a „legolcsóbb és/vagy legjobb magyar webáruház”. Ha nincs tapasztalt reklámügynökség vagy jogász a láthatáron, aki jelezze, hogy a felsőfokú jelző csak akkor használható, ha tételesen alátámasztható, hogy tényleg a legjobbak, vagy legolcsóbbak vagyunk az adott területen, akkor akár az előző évben elért nettó árbevétel 10%-át meghaladó bírságot is kaphatunk.

A Lidl-t azért bírságolták meg, mert nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani a „hat éve a legjobb árak” állítás valóságtartalmát, míg az Aldinak abban támadtak nehézségei, hogy tényekkel támassza alá a „magyar minőség” szlogen használatának jogosultságát (a beszállítói kör túlnyomórészt magyar mivolta nem volt bizonyítható). A TOMI Kristály és a Camping teavaj azon bukott meg, hogy – nem bizonyítható módon – magyar termékként kerültek beállításra. 

Szintén kockázati tényező, ha a kereskedők előnyös vásárlás hamis látszatát keltik az Interneten: mesterségesen felsrófolt ár után fiktív árengedményt alkalmaznak, és ezután a terméket az eredeti áron akciós termékként kínálják. A felárazás is versenyjogba ütköző magatartás.

A tisztességtelen piaci magatartási formák jogellenes mivolta nem ismert teljes mértékben a cégvezetők körében, pedig a Versenyhivatal piacmonitorozási hatásfoka meglehetősen magas, így hivatalból is sok eljárás indul. Ne feledkezzünk meg azokról az esetekről sem, amikor versenytársak egymás versenyjogi jogsértéseit észlelik és tesznek névtelen bejelentést egymás ellen a Versenyhivatalnál vagy a bíróságon.

III. Spam – kéretlen büntetések

Amikor elektronikus levél kampányt tervezünk, három jogterület rendelkezéseit is figyelembe kell vennünk. Az egyik az elektronikus levél címzettjeire vonatkozó un. spam szabályozás, melynek elemei az elektronikus kereskedelemről szóló törvényben találhatók. Ez a törvény mondja meg, hogy hogyan építhetünk szabályosan egy email-cím adatbázist, hogy milyen jóváhagyásokat kell megszereznünk a természetes személyektől, illetve milyen szabályok vonatkoznak például a leiratkozásra.

A hatáskörrel rendelkező hatóság e körben a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság. A bírság várható mértéke első esetben nagy valószínűséggel 0,- Ft, mert a hatóság ilyenkor a legtöbb esetben csak figyelmeztet. Súlyosabb esetben, vagy többszöri előfordulás esetén 50.000 – 200.000,- Ft bírságra számíthatunk, míg a bírság legmagasabb mértéke 500.000,- Ft. 

Az elektronikus levélkampány során kiküldött e-mailek tartalmának jogszabályi megfelelőségét a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság vizsgálja és 15.000 - 500.000,- Ft között szabhat ki bírságot e tárgyban. 

Érdekes módon a spam küldés kapcsán a legnagyobb bírságra az adatvédelmi fronton számíthatunk: amennyiben elmulasztjuk a címzett természetes személyek adatainak kezelését a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál bejelenteni, akár 10.000.000,-Ft bírságot is kaphatunk (az említett magas összeg tényleg csak a bírság felső határát jelenti, szinte elképzelhetetlen, hogy egy kisebb spamküldési szabálytalanság esetén ekkora összegű bírságot szabjanak ki).

Ehhez persze hozzátartozik, hogy idén a hatóság különböző tisztségviselőinek tájékoztatása alapján bírságolást még nem terveznek, így ez a kitettség jövőre válik valóssá.

IV. Online marketing: SEO, kamuprofilok és nyereményjátékok

Bizonyos online marketinges körökben az az általános nézet, hogy a keresőoptimalizálás és a különböző Facebook kampányok, nyereményjátékok területén nagy a jogbizonytalanság. Például tisztázatlan a kamuprofilokkal végrehajtott lájkolás, szavazás jogi háttere. Arra sem lehet egyértelmű válaszokat kapni, hogy melyik nyereményjáték-sorsolásnál kell közjegyzőnek jelen lennie és melyeknél nem.

Az ügyvéd, amikor ezeket a kérdéseket kapja, két megközelítést alkalmazhat: az egyik a teljesen szigorú és minden kockázattal számoló megoldás. Ha ezt a módszert követjük, akkor például a kamuprofilok esetén számos jogintézmény sérülésével számolhatunk.

Így akár csalásnak is minősíthetjük az ilyen szavazásokat, mivel a játékszervezőt tévedésbe ejtjük és kárt is okozunk neki (a nyereménytárgyat ki kell adni a kamu profilok segítségével győztesnek kihozott pályázónak is néha). A tisztességtelen keresőoptimalizálási megoldások pedig nagy valószínűséggel tisztességtelen piaci magatartásnak minősülnének a Versenyhivatal megítélése szerint és ott jelentős bírságokkal is számolhatunk.

A másik jogászi megközelítés, hogy ezeket a kockázatokat elhanyagolható mértékűnek minősítjük és ténylegesen csak azzal a kockázattal számolunk, hogy például a Facebook minden előzetes figyelmeztetés nélkül törli vagy felfüggeszti a kamuprofilt, illetve az illetéktelenül létrehozott oldalt. A második típusú megközelítést alátámaszthatja az, hogy a jogalkalmazó szervek meglehetősen idegenkednek a témától és az is, hogy ezekben az esetekben az üzemeltető sokszor külföldi illetőségű gazdálkodó szervezet.

V. Adatvédelmi jog

Az egyik legérdekesebb jogi terület az adatvédelem. A 2011. december 31-ig regnáló adatvédelmi biztosok PR-érzékenysége, valamint a média jelentős figyelme magas láthatósági szintet hozott ennek a területnek. Azonban bírságokra egészen idén január 1-jéig nem kellett és nem is lehetett számítani adatvédelmi jogsértés esetén. A helyzet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság létrejöttével és az új szabályozás bevezetésével gyökeresen megváltozott.

A kiszabható bírság maximális mértéke 10 millió Ft lett és létrejött az a hivatali apparátus is, amely képes lesz az országban folyó nagy volumenű adatkezelések ellenőrzésére. Azt is fontos kiemelni, hogy bár az új hatóság elnöke és számos vezetője is már megerősítette, hogy az első működési évük végéig, azaz idén december 31-ig csak kivételes esetben fognak bírságolni, nincs két hete, hogy napvilágot láttak az első, milliós bírságot kiszabó anonimizált határozatok a Hatóság honlapján. További információ a határozatokról itt olvasható >>>

Az adatvédelmi területen - többek között - az alábbiakra kell figyelni:

• mindennemű adatkezelést csak törvény felhatalmazása vagy a jogosult felhatalmazása birtokában lehet végezni és figyelemmel kell lenni az adatkezelés célhoz kötöttségének követelményére is,
• adatkezeléseinket néhány kivételtől eltekintve be kell jelentenünk a hatóságnak,
• meghatározott esetekben adatvédelmi felelőst kell kinevezni a szervezeteknél és adatvédelmi politikát, szabályzatokat kell kidolgozni egyes külön tevékenységekre is.

VI. Szerzői jog

Még ha egy webáruház vezetője ezt nem is látja így jogi megközelítésben, a szerzői jog akkor is áthatja áruházának működését. Itt elég csak arra gondolni, hogy a webáruház működésének alapját képező számítógépes rendszer meghatározó eleme egy vagy több szoftver, illetve az irodai munkához használt üzleti szoftverek is jelentős szerepet játszanak a szervezet működésében.

Az áruház weboldalának számos eleme is szerzői műnek minősül (pl. grafikák, zenék, fotók, írásművek, videók). Gyakran ezeknek a szoftvereknek és egyéb szerzői műveknek a sorsa sem az egyes fejlesztési szerződésekben, sem az üzemeltetési, illetve support szerződésekben nincs megfelelően rendezve, így vitás helyzetekben váratlan fordulatokkal kell szembenéznie a webáruház vezetésének.

Mindenképpen javaslom az egyes megbízási szerződések, munkaszerződések és összetettebb fejlesztési szerződések átvizsgálását annak érdekében, hogy megnyugtatóan megállapítható legyen, hogy a tényleges jogi helyzet a vezetés alapításkori vagy menet közben kialakult elképzelését tükrözi-e. A webáruház, illetve a vezetők személyes kitettsége ugyanis relatíve magas. Illegálisan használt kereskedelmi szoftverek esetén büntetőeljárás, illetve polgári peres eljárások indulhatnak a cég, illetve a cégvezető ellen és akár többmilliós kártérítést is kell fizetni a jogtulajdonosok felé. A webáruház eladásakor pedig jelentős értékcsökkentő tényező lehet az, hogy a szoftver, amelyre az áruház működése épül, nem az áruházé és nem megfelelő a felhasználási engedélye (licence).

VII. Társasági jogi kockázatok

Amikor egy webáruházat elindítanak, akkor az alapítóknak szinte biztos, hogy nem szerepel a prioritások listáján az, hogy egy minden részletre kiterjedő társasági szerződést vagy egyéb létesítő okiratot készítsenek. Így fordulhat elő, hogy az évek múltával, a cég megerősödése után egy rendkívül egyszerű és lebutított társasági jogi dokumentum alapján kell komplex helyzeteket kezelni.

Feltétlenül javaslom, hogy több tulajdonostárs esetén a tagok kössenek egy szindikátusi szerződést, amely az együttműködésük részletes szabályait tartalmazza, illetve a társasági szerződés is legyen felkészítve egy esetleges több évtizedes együttműködés és egy későbbi üzletrész értékesítés megnyugtató rendezésére. Amennyiben ezeket a célokat nem sikerül elérni, elég nagy valószínűséggel fog bekövetkezni az, hogy a cég részben vagy egészben működésképtelenné válik és hosszan tartó pereskedésre kell számítani.

Vezetői összefoglaló

A cikk teljes terjedelmében, tanácsokkal bővítve itt érhető el! 

Amennyiben bármilyen véleménye, észrevétele van a cikkel kapcsolatban kérjük, ossza meg velünk!

A szerzőről Az Ormós Ügyvédi Iroda megalapítása előtt közel négy évig a Köves és Társai Clifford Chance Ügyvédi Iroda munkatársaként kezdett el foglalkozni az infokommunikációs jog számos részterületével, így a médiajoggal, távközlési jog szabályozási aspektusaival, szoftverekkel kapcsolatos szerzői jogi problémákkal. 2000-ben megalapította az Ormós Ügyvédi Irodát, mely nemzetközi összehasonlításban is számottevő elméleti tudást és gyakorlati tapasztalatot halmozott fel az elektronikus kereskedelmi jog, az informatikai jog, a távközlési jog, valamint a szerzői jog területén. https://about.me/zoltan.ormos