Hogyan növeljük webáruházunk nyereségét 300 százalékkal - 2.rész
Cikkünk e részében bemutatunk pár konkrét fejlesztést, melyek önmagukban
ugyan csak pár százalékkal javulást eredményeztek, de összességében
hatalmas mértékben növelték mind az árbevételt, mind a nyereséget.
Az előző részben áttekintettük, hogy milyen lehetőségek adódnak egy webáruháznál a tesztelésre és optimalizációra. Ezek közül a legfontosabbak a következők:
Lássuk most konkrétan az egyes teszteket, és azok konkrét eredményét: Teszt #1: PPC reklámszövegezésAz első kísérletben 3 különböző PPC (Google Adwords, fizetett keresőhirdetés) hirdetést teszteltek. Két újat próbáltak ki egy már egész jól működő harmadik ellen, mely stabil 10.9%-os átkattintási arányt hozott (azaz 1000 megjelenésből 109-szer kattintottak rá az adott hirdetésre – ami egy igen jó arány). Itt persze érvényesül a nagy számok törvénye, napi legalább párszázas megjelenésnél már általában egész stabilan beállnak az átkattintási arányok egy fix értékre (és csak kis százalékban ingadoznak ezen érték körül).
Mint látható, az első számú teszthirdetés elég gyatrán teljesített, alig 3.3%-os átkattintást produkált. Ehhez képest a kettes számú teszthirdetés javított egy keveset az eredeti teszthirdetésen, bár nem látványosan: további 0.7%-al növelte az átkattintási arányt. Ez körülbelül 6,42%-os növekedést jelent, amely elsőre nem tűnik soknak, de a további fejlesztésekkel együtt már igen hatásos lehet. Teszt #2: Megrendelőlap továbbfejlesztéseA teszt-áruházunk viszonylag egyszerűen oldotta meg a rendelési folyamatot: egy nagy közös megrendelő oldal volt, ahol az összes terméket meg lehetett rendelni (ez csak a nagyon alacsony termékszámmal dolgozó áruházak esetében működhet). Ez viszont lerövidítette a vásárlási folyamatot számukra, azaz kevesebb lépést kellett tesztelni. Egy átlagos „kosaras” webáruháznak sem kell aggódnia, esetükben is csak egy lépéssel nő a tesztelni valók száma: tesztelni kell az termék-adatlapok átkattintási arányát (hányan teszik kosárba a terméket a termék adatlapját megtekintők közül), illetve mérni kell a checkoutot (fizetést) megkezdők arányát (azaz a kosárba terméket tevők közül hányan kattintanak a „pénztárhoz” gombra). Esetünkben a megrendelőlap „továbbfejlesztése” csupán abból állt, hogy egy új fizetési módszert vezettek be az áruházba (utánvétel), és ezt az új módszert kiemelten hirdették is.
Ezen új fizetési megoldás bevezetésével a konverziós rátát sikerült 6 százalékról 6,51%-ra növelni, mely 8,5 százalékos növekedést jelent. Egy hagyományos webáruház esetében is könnyen továbbfejleszthetőek ezek a megrendelő oldalak: a termékek bemutató oldalánál a kosárba rakás gombját figyelemfelkeltőbbé tehetjük (pl. külön felirat mellé/alá, hogy „Vegye meg most!”), magyarázatot fűzhetünk hozzá (mi fog történni ha rákattint), vagy részletesebb információkat adhatunk a termékről. Ezek persze csak példák, számtalan egyéb változtatás elképzelhető. Teszt #3: Checkout továbbfejlesztésAz egyik kritikus része a vásárlási folyamatnak a checkout, a fizetés folyamata. A felhasználóknak meg kell ilyenkor adniuk a személyes adataikat, választaniuk kell szállítási és fizetési módok közül, stb. Ezen feladatok ritkán férnek rá egy oldalra, általában 3 lépéses egy ilyen checkout, de előfordulnak 4, 5 vagy 6 lépéses checkoutok is. Tesztünkben a webáruház checkoutján egyszerűsítéseket hajtottak végre, igyekeztek egyértelműbbé tenni az egyes lépéseket, és magyarázatokat fűztek minden lépéshez.
Ezzel körülbelül 5,4 százalékos javulást értek el, azaz a fizetést megkezdő látogatók közül 5,4%-al többen vásároltak, mint korábban. Ez szintén egy átlagos javulásnak nevezhető, ezáltal bárki számára elérhető. Összesített eredményekA teszt webáruház a MarketingExperiements adatai alapján havi 100.000 dolláros havi bevétellel rendelkezik, ebből 85.000 dollár a költség és 15.000 dollár a profit. Továbbá havonta 50.000 látogató érkezik a fizetett keresőhirdetésekből (PPC). Ezek az adatok ugyan komolyabbak, mint egy átlagos magyar webáruház hasonló mutatói (habár Magyarországon is van még ennél jóval nagyobb árbevételű áruház is), de ettől függetlenül arányaiban hasonló eredményeket produkálhat bármelyik kisebb webáruház is. A következő táblázat az egyes fejlesztések számszerű eredményeit mutatja, külön kiemelve a profit nagyságában történt változásokat.
*CTR = Click-through-rate, azaz átkattintási arány Mint látható, a 9 apróbb fejlesztés összesített eredménye nem kevesebb, mint 48,312 dolláros havi profit-növekedést produkált, ami több, mint 300%-os növekedés! A táblázatból az is látszódik, hogy az egyes változások különböző mértékben javítottak a nyereségességen (pl. az érkezési oldalak optimalizációja önmagában 50%-al növelte), ezért célszerű lehet először ezen területek optimalizációját végrehajtani. Látható tehát, hogy nem feltétlenül kell világmegváltó újdonságokra, és rendkívül bonyolult fejlesztésekre gondolni, mikor egy webáruház optimalizációjáról beszélünk. Apróbb fejlesztésekről van csupán szó, mely apróbb, és önmagukban elhanyagolható jelentőségű fejlesztések összeadódó hatása már igen komoly javulást eredményezhet! |